Menu

Húsvét –népszokás jeles napja

  • Írta: Pálfi Lászlóné

Húsvétra készülve jelentős néphagyomány a húsvéti tojások festése, az ételszentelés, másnap a locsolkodás. Jeles tavaszi ünnep, melyre tavaszi díszbe öltözik az óvoda: tavaszi virágokkal, festett tojásokkal, tavaszi ágakkal. Szívesen invitáljuk az ügyeskedő, lelkes szülőket egy közös húsvéti barkács-délelőttre.
Gyermekükkel közösen készülődhettek és tevékenykedhettek ezen a délelőttön: apró húsvéti ajándékokat, játékokat, díszeket fabrikálhattak. Óvodásaink lelkesen énekelgettek tavaszi, nyuszis dalokat, a fiúk locsolóversekkel készültek a húsvét hétfői locsolkodásra. Az „Óvodai nyúl" érkezése nagy meglepetést okozott, mert nem tudta elrejteni az udvaron az apró csomagokat a rossz idő miatt, így az ajtónk elé tette egy kosárban, ahol mindenki kiválogathatta jelével ellátott édességes batyuját.

Kiszézés, kiszebáb égetése – népszokás jeles napja

  • Írta: Pálfi Lászlóné

Az elmúlt évtizedekben számtalan télűző, tavaszköszöntő népszokás alakult ki szerte Magyarországon, köztük a kiszehajtás. Időpontja tájegységenként változó: farsang farkán, illetve virágvasárnapján.
A játék lényege, hogy nagyobb gyermekekkel egy nagy szalmabábut készítünk és öltöztetünk fel rongyos menyecskeruhába, majd tavaszi dalokat énekelve végighordozzuk az óvoda udvarán.
Később, az ezt megelőző hetekben óvodásaink által szorgalmasan gyűjtött száraz ágakból, apró fából, szalmából rakott máglyára állítjuk a „kiszebábút", majd a tüzet meggyújtjuk, és a bábút elégetjük. Kis kiszebábút is készít magának minden gyermek, amit szintén elégethetnek, felnőttek segítségével. Majd óriási kört alakítunk, és tavaszi dalokkal, mondókákkal, versekkel hívogatjuk a jó időt, és kívánunk jó egészséget. Megbűvölve figyelik, hogyan hamvad el végre a tél, vele együtt a betegségek is, s adja át helyét a gyönyörű szép tavasznak; a hideg szürkeség a fényes melegnek.
Ezzel a népszokással varázsoljuk be a tavaszt, s kívánjuk, hogy mindnyájan jó egészségnek örvendhessünk!

Víz világnapja

  • Írta: Pálfi Lászlóné

Szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, ehhez a Kis-Balaton és a települést körbeölelő, festői szőlődombok nyújtanak megfelelő hátteret. A közeli folyónál és tónál bepillanthatnak a vízi élővilágba, ritka és védett madarakat is megismerhetnek. A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélete is alakul, elemi ismereteik lesznek közvetlen környezetükről. Megtanulják tisztelni és óvni természeti értékeinket, így köztük a vizet is.
A nagyobbakkal sétát tettünk a közeli határárokhoz, ahol megismerkedhettünk a vízi növényekkel, néhány benne élő állatokkal, és vízmintát vettünk és vittünk az oviba, ahol egész héten tanulmányozhatták, figyelhették ovisaink a moszatokat, hínárokat, csigákat, lárvákat. Saját készítésű vízi sarkot alakítottunk ki, ahol napról napra gyülekeztek a szorgos és ügyes kezek által készített halak, békák, rákok...

Nemzeti ünnepünk –megemlékezés Március 15-ről

  • Írta: Pálfi Lászlóné

Március tizenötödikére készülődve sok alkalom adódik magyar nemzeti jelképeink, szimbólumaink megismertetésére és, a magyarságtudat megerősítésére.
Minden gyermek megismerkedik a magyar jelképekkel, szimbólumokkal /zászló, címer, himnusz, kokárda, koronázási ékszerek/. Az óvodát piros-fehér-zöld; nemzeti színekkel közösen díszítjük fel.
„Egyszer volt, hol nem volt, egészen pontosan 1848-ban történt, éppen ezen a napon, március 15-én, és nem az Óperenciás tengeren túl, hanem Budapesten. Akkoriban itt Magyarországon a pöffeszkedő osztrák császár uralkodott. Ő volt akkor az országunk királya, aki igazságtalan törvényeivel sanyargatta a népet. A magyarok már nagyon unták ezt, és úgy döntöttek, szembeszállnak a nagy osztrák császárral. Petőfi Sándor daliás költő legény a barátaival: a hasonlóan fiatal Vasvári Pállal és a nagy szakállú Jókai Mórral a Pilvax kávéházba ment. Itt leültek, és hosszasan beszélgettek, hogy miként szabadulhatnának meg a császártól..." –kezdtük a megemlékezést ovisainknak, hogy gyermeknyelven is, de megértsék Nemzeti ünnepünk fontosságát, az óvodai megemlékezést, ezzel is megalapozva hazaszeretetünket. Március 14-én, pénteken rövid énekes, menetelős, verselgetős és „lovassági bemutatóval" ünnepeltük az óvoda teraszán Március 15-ét.

Téli Óvoda Galéria –óvodai jeles nap

  • Írta: Pálfi Lászlóné

A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal erősödjön a gyermekekben az élmény - befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az ovi-galéria programja adjon mindennapi lehetőséget a műalkotásokkal való találkozáshoz, amely művészeti élményben részesíti mind a gyermeket, mind a szülőket. A gyermek élmény, fantázia, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Óvoda Galériánkban évszakonként 2 kiállítást rendezünk, ahol népi iparművész, kézműves, falunkbeli műveiből és óvodás gyermekeink évszaki alkotásaiból rendezünk tárlatot.
Téli tárlatainkban a Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona lakóinak csodás kézi munkái és Szedervirágos óvodásaink alkotásaiban gyönyörködhettek a látogatók. Köszönet Petri Ágnesnek a kiállításunk létre jöttéért.

Farsang, Farsang Farka – népszokás jeles napja

  • Írta: Pálfi Lászlóné

Óvodai farsangi mulatságunkat hagyományosan húshagyó kedden tartjuk, amit hosszú készülődés előz meg. A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcokat, szemüvegeket, jelmezbe öltöznek. Rövid mondókákat, farsangi verseket, névcsúfolókat és énekeket tanulnak, kedvük szerint táncolgatnak. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba hívogatókat, és vidám, tréfás verseket tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Önállóan maszkot, farsangi szemüveget, kalapot készítenek. Örömmel táncolnak, a kisebbeket mulatságba hívják. nagy az izgalom, kezdetét veszi a maszkabál. Végre mindenki jelmezbe öltözhet ki tündérek, királynak, kedvenc állatoknak, lovagnak, hercegkisasszonynak - csodás ruháikba. Természetesen nemcsak a gyermekek, hanem óvodánk dolgozói is jelmezt öltenek – egy magyar mese szereplőinek. Mindenkinek farsangi arcfestés készül, a gazdagon megterített asztalnál gyermekeink falatozhatnak, vagy vigadozhatnak, táncolhatnak, mindenki kedve szerint.
Jó idő esetén maszkás felvonulásra indulunk a gyerekekkel. Kolompokkal, kereplőkkel, fedőkkel és mindenféle zajkeltő hangszerekkel felszerelkezve csujjogatva végig járjuk a falut. Jó kívánságokkal, dalokkal, névcsúfolókkal köszöntjük a „háziakat", falubelieket. A beköszöntőkért szívesen fogadnak el ízletes farsangi fánkot fakanalaikra. Köszönettel tartozunk a fánk sütő háziasszonyoknak, anyukáknak, hogy segítenek ennek a szép hagyománynak ápolásában, s a faluközösséghez tartozás fontosságának megerősítésében.

Kócza Mónika tagóvoda vezető

Téli erdei kirándulás

  • Írta: Pálfi Lászlóné

Szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, ehhez a Kis-Balaton és a települést körbeölelő, festői természet nyújtanak megfelelő hátteret. A környező erdőkben madarak és vadállatok után leselkedhetnek. A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. A gyermekek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükről. Összehasonlíthatják évszakonként a környezeti változásokat.
Téli erdei kirándulásunk napján n szép, napos idő volt, igazi tavaszcsalogató, télbúcsúztató. Kellemes volt barangolni, sétálni. A madarak is megnyitották énekes torkukat, hallgathattuk vidám csicsergéseiket. Magunkba szippanthattuk a friss erdei illatokat, állatnyomokat próbáltunk beazonosítani, faágakból agancsot növesztettünk a sapkánkra. Kivágott fákon simítottuk a kezünket, hogy tapinthassuk a felületét, és közben rácsodálkoztunk a még kopár faágakra, bokrokra. Az árok partján már nyiladozott a barka, és békák ébredeztek a még hideg vízben. Az arcunkat melengető napsugarak és az ébredező természet már jelzi, hogy búcsúzkodik a tél, kergeti már tavasz, készülődik felébreszteni és felöltöztetni a szendergő természetet.

Kócza Mónika tagóvoda vezető

Prücsökfesztivál Balatonszentgyörgyön

  • Írta: Pálfi Lászlóné

2014. február 22-én került megrendezésre első alkalommal a Prücsökfesztivál Balatonszentgyörgyön. Erre a népi gyermektánc találkozóra óvodánk is meghívást kapott, amire örömmel, izgatottan és jó szívvel készültünk. Táncos gyermekeink népi játékokat, gyermektáncokat kedvelő és szerető fiúk és lánykák, akik jó kedvvel, izgalommal és lelkes készülődéssel várták ezt a szombati napot. Büszkék vagyunk Szedervirágos gyermekeinkre, mert kitartó, szorgalmas gyakorlásuk eredményeképpen derekasan helytálltak a várva várt napon, táncos lábukkal és dalos kedvükkel víg hangulatban járták az „ide lábam ne oda" gyermektáncukat. Az együtt tanult népi játékok, énekek és mondókák, gyermektáncok segítenek tovább örökíteni nemzeti kultúránk kincseit, feleleveníteni szűkebb-tágabb környezetünk hagyományait, népszokásait.

Kócza Mónika tagóvoda vezető