Menu

Kiszézés, kiszebáb égetése – népszokás jeles napja

Az elmúlt évtizedekben számtalan télűző, tavaszköszöntő népszokás alakult ki szerte Magyarországon, köztük a kiszehajtás. Időpontja tájegységenként változó: farsang farkán, illetve virágvasárnapján.
A játék lényege, hogy nagyobb gyermekekkel egy nagy szalmabábut készítünk és öltöztetünk fel rongyos menyecskeruhába, majd tavaszi dalokat énekelve végighordozzuk az óvoda udvarán.
Később, az ezt megelőző hetekben óvodásaink által szorgalmasan gyűjtött száraz ágakból, apró fából, szalmából rakott máglyára állítjuk a „kiszebábút", majd a tüzet meggyújtjuk, és a bábút elégetjük. Kis kiszebábút is készít magának minden gyermek, amit szintén elégethetnek, felnőttek segítségével. Majd óriási kört alakítunk, és tavaszi dalokkal, mondókákkal, versekkel hívogatjuk a jó időt, és kívánunk jó egészséget. Megbűvölve figyelik, hogyan hamvad el végre a tél, vele együtt a betegségek is, s adja át helyét a gyönyörű szép tavasznak; a hideg szürkeség a fényes melegnek.
Ezzel a népszokással varázsoljuk be a tavaszt, s kívánjuk, hogy mindnyájan jó egészségnek örvendhessünk!